Konkrét iskolai konfliktushelyzetek kezelésében a Zuglói Közbiztonsági non-profit Kft. prevenciós koordinátorához fordulhatnak segítségért. A resztoratív (helyreállító) módszerekkel végrehajtott esetkezelések nagy hatékonysággal működnek a gyerekek körében.
A módszer lényege, hogy megfelelő előkészítés után a konfliktusban érintett feleket resztoratív konferencia keretében összeültetjük és facilitátor vezetésével helyreállítjuk a sérült kapcsolatokat. A konfliktus kezelésének célja nem elsősorban a bűnös felelősségre vonása és ezzel a „múlt” rendezése, hanem olyan megoldás kidolgozása, amely a jövőben biztosít garanciát a hasonló esetek elkerülésére, tehát kiváló eszköze a prevenciónak.
A tények mellett az érzelmekkel is dolgozunk. Nemcsak azt vizsgáljuk meg, hogy mi történt, hanem azt is, hogy kire milyen hatással voltak a történtek. Csak egymás érzéseinek megismerésével képzelhető el a valóságos belátás és a jóvátétel igényének felébredése, s csak ilyen feltételek mellett képzelhető el, hogy a konferencia eléri másik, semmivel sem kevésbé lényeges célját: éspedig az áldozat megkönnyebbülését, a valódi megbocsátás megélését. (Lásd bővebben: Brokés-Hadházi Lívia – Földes Petra: A Szemtől-szembe konfliktuskezelő módszer az iskolai gyakorlatban, http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=534)
Bővebb felvilágosítás:
Adler Katalin
prevenciós koordinátor
E-mail: adler@zknp.hu
Mobil: + 36 70 316 39 41
Békítőkörök a zuglói iskolákban interjú Adler Katalinnal, a ZKNP prevenciós koordinátorával
A ZKNP által indított, „Tiéd a döntés!” program egyik legfontosabb eleme az iskolai konfliktusok megelőzése és kezelése a diákok egymás közötti, illetve a tanárok és a diákok viszonylatában. Ennek hatékony munkamódszere az úgynevezett békítőkörök alkalmazása, amikor a tanulókkal és tanáraikkal közösen próbálnak megoldani egy adott iskolai konfliktust. A békítő körök működéséről Adler Katalint, a ZKNP munkatársát kérdeztük.
– Hogy kell elképzelni egy iskolai békítőkört? Kik a résztvevők, hol és mikor kerül sor a konfliktuskezelésre a körmódszer keretében?
Azzal kezdeném, hogy a körmódszer alkalmazása két vonalon is hasznosítható: egyrészt a konfliktusok megelőzésére, a közösségi légkör javítására, másrészt egy, már kialakult konfliktust követően, reaktív módon. Ez utóbbi esetben a legfontosabb feladat a felelősségvállalás kialakítása, illetve a speciális kérdéstechnikával eljutni oda, hogyan lehetne jóvá tenni a kialakult helyzetet. Amennyiben a pedagógus és az érintett diákok is igénylik, elmegyek az intézménybe, és közösen próbálunk megoldást találni a problémára. Én, mint facilitátor veszek részt a megbeszélésen, tehát semleges félként próbálom az adott közösség tagjait közelebb vinni a helyzet rendezéséhez, a megbékéléshez. A részvétel a diákok, a tanárok és a szülők részéről is abszolút önkéntes. A békítő körben részt vesz a sérelmet okozó, a sérelmet elszenvedett, a pedagógus, amennyiben szükséges a szülő, esetleg az igazgató, és a tanulók részéről az ún. támogatók is, utóbbiak feladata tágabb értelemben vett támogatás. Például vállalják, hogy a későbbiekben segítik lecsillapítani a kedélyeket, egy-egy kiélezett helyzetben pártfogoltjukat a békés megoldás felé terelik.
– Milyen fő szempontokat kell figyelembe venni a konfliktus rendezéséhez?
Mindenekelőtt higgadtan fel kell tárni, hogy az érintettek szerint mi történt valójában. Fontos, hogy egyszerre csak egy résztvevő beszéljen és a jelen levők így egymásra tudjanak figyelni. Ezt a célt szolgálja az ún. beszélő tárgy használata, amely egy kisméretű tárgy, és akinek éppen a kezében van, annak van lehetősége beszélni. Már a találkozó ezen szakaszában nagy hangsúlyt kapnak a személyes érzések: „mit éreztél a sérelem okozása közben?”, „mit éreztél a sérelem elszenvedése közben?”. A helyzetelemzés során egyre mélyebben próbáljuk feldolgozni a konfliktust: „mi volt a legnehezebb számodra a szituáció során?”, „mit gondolsz, milyen hatást váltott ki a magatartásod a másik félben?”. Talán kevesen gondolnák, hogy az általános iskolás gyerekek is mennyire mély empátiával képesek közelíteni egy-egy konfliktushoz a békítő beszélgetés során, ha biztonságban érzik magukat, ha nem kell a többiek minősítgetésétől, megfélemlítésétől tartaniuk. Elismerik például, ha meg akarták alázni a másikat, vagy beszélnek arról, milyen csalódást éreztek, hogy a barátjuk nem állt ki mellettük az adott helyzetben. Tehát kiemelten fontos, hogy az esetmegbeszélés milyen hangnemben történik. A tiszteletteli, elfogadó hangnem kialakítása a facilitátor felelőssége. A nagyjából másfél, kétórás beszélgetés második szakaszában már igyekszünk a jövőre koncentrálni: a helyzet megnyugtató rendezésére és a majdani esetleges konfliktusok megelőzésére a „mit gondolsz, hogyan lehetne jóvá tenni, amit elkövettél?”, „hogy lehetne elkerülni, hogy a jövőben hasonló esemény bekövetkezzen?” kérdések feltevésével. Sőt, a békítő kör végére eljutunk oda, hogy a felek írásos megállapodást kötnek, illetve vállalásokat tesznek a további bántalmazás elkerülése érdekében. A sérelmet okozók az esetek nagy részében belátáson alapuló, őszinte megbánást tanúsítanak, ami nem hasonlítható ahhoz a felületes bocsánatkéréshez, amit a gyerekek például egy verekedés után a pedagógus kérésére tesznek. Azt látom, hogyha nem kell a védekezésre fordítaniuk az energiáikat, mert (a személyüket és természetesen nem a másikat bántó cselekedetüket) elfogadó légkört biztosítunk számukra, akkor a felelősségvállalás elindul részükről, amely a változás első, nagyon lényeges lépése.
– A békítő köröket mikor és hogyan kezdeményezhetik a pedagógusok, az igazgató, vagy az iskolapszichológus?
Egyrészt nem érdemes megvárni egy konfliktus kialakulását, érdemes a „Tiéd a döntés!” programban általunk kínált konfliktus megelőzési tréninget igénybe venni a pedagógusok számára. Ugyanakkor, ha már kialakult a konfliktus nem feltétlenül kell aznap, vagy másnap megszervezni a beszélgetést. Egyáltalán nem baj, ha a résztvevőkben egy kicsit leülepedtek a történtek, sőt, az sem akadály, ha időközben elsimulni látszik a viszály. Technikailag általában az iskolapszichológusok jelzik felém, ha igény van békítő körökre, de a pedagógusok és az intézményvezetők is fordulhatnak hozzám. Az iskolapszichológusok bevonása azért is hasznos, mert hosszú távon célom a módszer átadása számukra, annak érdekében, hogy eleinte a segítségemmel, később pedig akár önállóan is vezethessenek békítő köröket.
Valódi sikerként könyvelnénk el, ha egy idő után a pedagógusokon kívül már maguk gyerekek és a szüleik is kezdeményeznék egy-egy iskolai konfliktus kapcsán az alternatív vitarendezés eme hatékony módját.
Ha szeretnének az intézményükben békítő kört tartani, kérem, keressenek a következő elérhetőségeken:
Adler Katalin
prevenciós koordinátor
E-mail: adler@zknp.hu
Mobil: + 36 70 316 39 41